Az akácfa:
Akácfa, ákác, ákácafa ákác-csipkefa ákász, agác, agáci, akáci, ágoca, ágica, csipkefa, koronafa koronavirág, magyar fa , az álákác magyar népies 
neve az ország különböző vidékein. 1601-1635 évek között ültette át először Robin János vagy fia a párizsi királyi füvészkertbe, USA-ból, Pennsylvaniából.
Az Akácfa talaj tekintetében egyike a legigénytelenebb fanemeknek. Jó minőségü talajon ugyan szebben és egyenesen növekszik, de száraz, köves, kavicsos, homokos talajon; sőt futohomokon is viszonylag elég jól diszlik; a talaj nagyobb mésztartálma inyére van, tartós nedvesség kiöli.
Fiatal korában rendkivül gyorsan növekszik s a törzshajtások rohamosan fejlődnek. Kellő
sürüség mellett a törzs egyenesen; karcsuan nyulik fel, szabad állásban ellenben ágakra szakad és gyakran görbe. Igen magas életkort az Ákácfa nem ér el, 40-50 éves kora után csekély gyaraporlást mutat és 100 éven tul élő fák a ritkaságok közé tartoznak.
Az Ákácfa a hegységi éghajlatot nem kedveli, hanem a délibb fekvésü dombvidék s a sikság fája; Észak-Amerikából származik, hazánk legnagyobb részében azonban annyira meghonosult, hogy idegen származását semmi sem árulja el.
A kései fagy kárt tesz ugyan az Akác-ban, de nagy visszaszerző erejénél fogva ismét csakhamar kihajt.
Az Akác szaporitása nem jár nehézséggel.
A magot a kellően elkészített és 120 cm. szélességü ágyakba osztott talajon 20-25 cm. távolságú sorokba vetik s a sorközöket szorgalmasan tisztán tartják a gyomtól; az első évben a csemeték mintegy 30 cm. magasságra nőnek és szükség esetén el is ültethetők.
Ebben a korban legjobban lehet őket, akár a gyökereket és a törzset is megnyesetve, kiültetni, ha pedig sudaras fákat akarnak nevelni, akkor 4-6 évig kell a fácskákat a faiskolában nevelni.
A fa műszerfának bizonyos célokra nagyon alkalmas, oszlop és karónak tartósság tekintetében párját ritkítja s a tölgyfát is felülmúlja, tüzelőfának pedig minden része, még a legvékonyabb ága is kitünő.
?
